1.0Menő NŐKhttps://menok.cafeblog.humenoonok@gmail.comhttps://menok.cafeblog.hu/author/olah_krisztina/<div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><div style="clear: both;text-align: center"></div><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Ott állt egy motor a balatonalmádi ház udvarán, azt hittem, apám vette. Bár akkor már 10 éve elváltak anyámtól, azt mégis tudtam, hogy apám nagy dzsentri  volt. Miközben itt dolgozom nála a balatoni piacon horgászcikket árusítva, apám néha unja a banánt, nyilván, agyára ment a Balaton és vett egy motort.</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Este 11 volt, halkan mentem el a motor mellett, fáradt voltam, kicsit szórakoztunk este páran piacosok, de másnap mindenki korán kezdett, hát én is igyekeztem haza – a bérelt házba.</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Bementem a konyhába – a ház a konyhával indult. Ott volt a széken egy fekete hátizsák. hirtelen gyanús lett, mert apám nem volt az a hátizsákos fajta. De továbbmentem.</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Bementem az egyetlen lakószobába, ahol négy ágy volt a szoba négy falánál elhelyezve. Apám és a két „új” fia aludtak három ágyban, én csöndben az enyémhez mentem …. volna…. ha az üres lett volna. De valaki aludt benne. Ez nem a Hófehérke és a hét törpe sztori, ez a valóság volt!</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Visszamentem a konyhába, belenéztem a hátizsákba, mert valahogy éreztem, hogy onnan jön a baj. Nem hittem a szememnek, ki alszik az ágyikómban!</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Az ember tudja, hogy a fiatalság bolondság. Na de ennyire??? Ehhez a pasihoz semmi közöm! Egy egyetemi nyári táborban ismertem meg két hete, egyetlen egyszer elmentem vele bérelt biciklin biciklizni, mert senki más nem akart, ettől ő belém szeretett, én nem…, s bár ő Budapesten tanult, én meg  nem, de ő úgy gondolta, a távolság nem akadály, … én meg nem…. Amúgy nagyon jóképű és rendes fiú volt. Talán épp ez volt a baj.</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">A vezeték nevét már akkor sem tudtam. Nyilván, apám dzsentri lélek, nem lacafacázott, amikor ők aludni mentek, nemes egyszerűséggel kvártéllyal kínálta a fáradt vándort, aki épp lánya kezét jött tán megkérni, ki tudja. De legjobb, ha most mindenki alszik, mert reggel 6-kor kelés.</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Felébresztettem az ágyamban alvó helyes és nemes lelkű férfiút, ő maga mellé rántott örömében, megölelt, meredt szemekkel mozdulatlanul tűrtem egy 5 percig, majd hogy meneküljek, kitaláltam, hogy menjünk ki.</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Ekkor megtörtént az, amire sose vágytam, hogy nézzem a csillagokat az égen egy férfival, akire viszont rá se bírok nézni.  A szemem sarkában láttam a motort, a bajlós jelet…</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Néztem a csillagokat, azon a szép meleg nyári estén, és majd szét vetett a düh, hogy mit kezdek én most vele. Ezzel az egésszel.  </span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Mivel tudta, mely városban lakik az anyám, a nevem alapján felhívogatott a vonalason (na persze, akkor még nem volt elterjedve a mobiltelefon) minden telefonszámot a telefonkönyvből, megkérdezte, én vagyok-e a lányuk, így amikor végre az anyámat hívta fel, anyám logikusan azt válaszolta, hogy igen. Bár ne tette volna… </span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Hogy meneküljek a csillagnézegetéstől, mielőtt elkap a sikító frász, kitaláltam, hogy menjünk sétálni. A falu két házzal odébb véget ért, besétáltunk az erdőbe. Aggódott. Mondtam  neki, hogy ne aggódjon, én visszatalálok és Telihold van, mit aggódik. Sokat mentünk, majd miután már éjfél volt és nem jutott semmi az eszembe, hogy szabadulhatnék meg tőle, jeleztem, hogy én most hazamennék aludni. Megfordultam, és láttam, hogy három út vezet vissza. Na de melyik a miénk???</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Ő persze bepánikolt. Mondtam, hogy ne féljen, mert reggel hatig van időnk, addig visszaérünk. A Hold fényében egy ősfás részre érve magam is egy horrorfilmben éreztem magam, de céltudatosan mentem előre, kerestem a lest. A pasi remegett.  Felhívja a fél várost értem, azt se tudja, várom-e, nem fél a kikosarazástól, de fél az erdőben…</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Közöltem vele, hogy valahol biztosan lesz egy les. És lett egy les. Felmásztam. Ő teljesen ámulva nézett rám. Láttam a lámpafényeket, tudtam, hogy arra van a falu. Hajnal félkettőkor már nem számított, hogy mellette kell aludnom egy ágyban… </span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Másnap a piac lányai és asszonyai elolvadtak a Férfi látványától. Néztem, hogy tényleg nagyon helyes, magas és zongoraművésznek tanult az Akadémián. Mi a bajom vele? Sose jöttem rá.</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Miután már minden nő beleszerelmesedett, de ő csak értem epekedett, ezért délután már nagyon untam a banánt, kénytelen voltam megkérni, hogy menjen haza Budapestre, mert ez nem fog menni közöttünk. Ekkor belül magamban már nyüszítettem a kialakult helyzettől.</span></div><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Nagyon szomorú volt. Ő nem tudta, hogy aljas módon azt se bántam volna, ha elhagyom az erdőben. Nézett rám teli vágyakkal. A vágyak még nem szerelem – gondoltam magamban. Ennyivel – a magam részéről - le is tudtam a dolgot. Saját magamban még a vágyakat se fedeztem fel. Megértette, hogy nincs jövőnk. </span></div><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace"><span></span><br /></span><br /><div dir="ltr" style="line-height: 1.3800000000000001;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt"><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline">Felült a motorra másnap délután és elment. Még mindig itt cseng a fülemben az a motorzaj.</span><br /><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline"><br /></span><br /><div style="clear: both;text-align: center"><a href="https://menok.cafeblog.hu/files/2015/09/motorzaj.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" height="213" src="https://menok.cafeblog.hu/files/2015/09/motorzaj-300x200.jpg" width="320" /></a></div><span style="background-color: transparent;color: black;font-family: Courier New, Courier, monospace;font-size: 14.666666666666666px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline"><br /></span></div>richhttps://menok.cafeblog.hu/files/2015/09/motorzaj-150x150.jpg150150